A hunok Párizsa

A 20 éves Illyés Gyula négy és fél hónapos vándorút után – Bécs, Berlin érintésével – 1922 tavaszán érkezik meg Párizsba. Első útja, mint lelkiismeretes diáknak, a Panthéonba vezet, hogy lássa gyerekkori álmainak hősét, a Párizst elfoglalni készülő Attilát. “Ahogy a képre pillantottam, térdemből azon nyomban elpárolgott az a zarándoki bók, amely útközben észrevétlenül mégis odaszivárgott, s melyet csak most, elröppentében kaptam rajta: hátrálnom kellett egy lépést. Az oltárképszerű nagy vásznon Attila üszkön, betört koponyán és kitakart, formás női kebleken lépdelteti hosszú szőrű lovát, s a kozáklóval versenyt szimatolja a füstöt és a vért széles orrlikain keresztül, amilyenekkel, mellesleg, engem is megajándékozott a sors.” (Forrás: itt )

169185.JPG.resize.710x399

Forrás:Delaunay, Jules Elie (1828-91):Attila (Panthéon) https://www.pbslearningmedia.org/resource/xir169185fre/attila-xir169185-fre/#.WfLyv4hx3IU

A gyerekkori büszkeséget, hogy Attila Párizsnak is megkegyelmezett (nem különösebben – később a város védőszentjévé avatott – Szent Genovéva bájaiért cserébe), a hálátlan franciák és Párizs pillanatok alatt összetörik. Mert kiderül: Attila nem megkegyelmezett Párizsnak, hanem Geneviève erős hitével meghátrálásra késztette és különben is, Catalaumnál inkább vereséget szenvedett, minthogy legyőzte volna Aetiust.

És Párizs nem lesz “hálásabb” és “őszintébb” a hunok késői generációinak, az 1920-as évek emigránsainak befogadásakor sem.  Az őrült évtized – ahogy Párizs 1920 és 1929 közötti történetét szokták jellemezni – csillogása, szabadsága, felszabadultsága és az első világháború traumáinak őrületbe hajló felejtése mellett, Párizs ekkor kezd el “foltosodni”,  a külföldi szegénység színeivel is. “Az idegeneknek az a beszivárgása Párisba, amely később akkorára terjedt, hogy a várost évtizedekre szinte tocsogóssá, a franciák számára (ahogy elvétve ki-kimondták) csaknem járhatatlanná tette. Az idő tájt még csak vékony erekben, apró tócsákban csillant meg ez az elem. Úgy futott előre, mint az udvar kőkockái közt a kiöntött mosóvíz, vagy nemesebb hasonlattal, mint a hódító hadsereg előörsei. Beleszaladt a kínálkozó üregekbe és fedezékekbe, s csak akkor ugrott ki azokból újabb térfoglalásra, amikor megtöltötte őket. De ki sose merült: tartaléka is kimeríthetetlen volt.” (Forrás itt )

Szent Lajos szigete (Ile de Saint Louis)

A portyázó hunok 1920-as évekbeli utódai a Szent Lajos szigetén ütnek tábort, ott ahol egykor Attila a lovait legeltette. A sziget az 1600 évek elejéig mocsaras és lakatlan volt és a Tehenek szigetének nevezték.

paris2h09

Alig száz év alatt a szigetet paloták népesítik be mind két rakpart (a Quai des Celestine és a Quai d’Anjou) oldalán, amit nagyban megkönnyített, hogy 1635-ben megépült a Pont Marie.  (Majd az 1880-as évek végén a Pont Louis Philippe és a Pont de Sully)

DSC01831

A sziget 1725-ben kapja Szent Lajosról (IX. Lajos) a nevét. Leszállva a 7-es metróról a Ponte de Marie megállónál, és a hídon átjutva a sziget főutcájába a rue de Saint-Louis-en-l’Ile-re érkezünk meg. Ez egy turistaparadicsom a kávézóival, a város egyik legjobb fagylaltozójával (a 64 éve családi tulajdonban lévő Maison Berthillon itt), és éttermeivel, mint például a L’Ilot Vache (itt), aminek neve az egykori Tehenek szigetére emlékezteti az arra járót.

DSC01835

1920-ban, amikor az első hunok megtelepednek a Szent Lajos szigeten, még más emigránsok nem élnek itt, hiszen akkoriban ez Párizs legszegényebb része volt, így errefelé lehetett a legolcsóbb szállást találni. A betelepülők nem nagyon rínak ki az itt élő franciák közül a maguk szegénységével.

1ilstl8

A rue St. Louis 1910-ben az árvíz idején.  Forrás: http://paris1900.lartnouveau.com/paris04/ile_saint_louis/cpa_1900.htm

Mint minden nép, a francia is csak akkor kezdi megutálni az idegent, amikor az már tolakszik: túl hangosan, túlságos önhittséggel töri kerékbe a bennszülöttek nyelvét;” (forrás itt ) Erre sem kell sokáig várni, alig 4-5 év alatt: “A szűk Szent Lajos utcán az egyik járdáról a másikra hangzott át annyi magyar szó, amennyi francia. De a franciául elkiáltott köszöntések hangsúlyából is ki-kicsendült, hogy ki a magyar, sőt ki a szegedi vagy Nógrád vidéki. A kivándoroltak zöme változatlanul tizennyolc és huszonöt év közti volt;.(…) A Józsefek, Lajosok és Bélák nyomában most már feltűntek a Mariskák, a Juliskák, sőt a Mari és Juli nénik. Délelőttönként a tejcsarnok és a mészárszék előtt hárászkendős asszonyok beszélgettek, karjukon a még hazai kosarakkal.” (Forrás itt)

Rue Budé 9

Illyés Gyula Párizsba érkezvén nem Ady Párizsára vágyott. Nem arra, ami a későbbi nemzedéknek sokszor csalódást is okozott, mert kiderült, hogy az a Párizs csak Ady lelkében létezett. Ő Petőfi és Batsányi Párizsára vágyott: “Párisról a délibáb nekem is az volt, amelyiket Petőfi látott, illetve képzelt magának. Abban a városban indultam, amelyikbe ő vágyott költészetet és életet, azaz szabadságot tanulni, Béranger oldalán.”  És nem úgy mint József Attila (itt), meg is találja azt, hiszen a Tanácsköztársaság ideje alatt vállat szerepe miatt körözést adtak ki ellene, és így egyenesen az emigrált, baloldali munkásoknál lel menedéket. Noha Párizst csak állomásnak tekintette, de ott ragad, mert az emigráns hunok tömegszállására érkező Józsefeknek, Lajosoknak és Béláknak egyszerre lesz tolmácsa, munka- és szerelmi-közvetítője, tanítója. Mindamellett, hogy bejár a Sorbonne-ra, napjai jó részét a Szent Genovéva könyvtárban tölti, dolgozik könyvkötőként a Montmartre-on, sikerül neki kapcsolatot létesítenie a francia avantgárddal. Életre szóló barátságot köt Paul Éluard-ral, André Bretonnal, Luis Aragonnal és Tistan Tzarával. Amire József Attila csak vágyott, neki sikerült: francia versei jelennek meg a korabeli, baloldali, avantgárd lapokban.

Mint az emigráns hunok “követe” és “nyelve” Ő keres olcsó szállást az egyre növekvő számú truppnak. Így talál rá a rue Budé 9 szám alatti házra, amely a Szent Lajos sziget északi részén, a rue Saint-Louis-en-l’Ile egyik mellékutcájában található.

DSC01841

“Szobánk itt is a legfelső emeleten nyílt. Kecsesen szűk és hosszú volt, s közben félkörbe görbült, mint egy havasi pásztorkürt. Alkóvja is volt. Földjét padló helyett vörösre festett, hatszögletű téglák borították.(…) Az előbbi szobához képest gazdagon felszerelt szoba volt, jellegzetesen francia módra. Volt benne egy sohasem használt, mert nem is használatra készült kandalló; azon egy empire-korabeli állóóra, elgörbült mutatója alatt nyil46ván még egy Napóleon-korabeli nagy pillanattal; egy szófa, melyen sem ülni, sem feküdni nem lehetett; bádogból egy női alsótestmosdó, melyet a legtalálékonyabb elme is csak valamiféle kalácssütőnek nézhetett; egy tükrös szekrény, biztatóan nagy alsófiókkal; egy pipereasztal, néhány szék és két valóságos fali rejtekhely, ember nagyságú. Mindezekből igen alkalmas alvóhelyeket szerkesztettünk, jókedvűen, de csak a jól induló s jól sikerült munka vidámságával. Nem bohémvilág volt ez.(…) A később föllopott úti bőröndöket a legszakszerűbb komolysággal illesztettük be derékaljtartónak néhány hazai pokróc alá. Azután – mintegy a hadgyakorlat megismétléséül – valamennyien leszivárogtunk az utcára.” (Forrás: itt )

DSC01843

“Szívembe béke költözött, a lakást illetően is: állandóbbnak éreztem az eddiginél, majdnem véglegesnek. A szigetből, mint egy jó összemarok tenyérből, biztatás áradt felém, valami olyasféle, hogy közöm van hozzá, valami hazai nyugalom. Milyen érzelem sajdulhatott meg szíve mélyén a hun jogfolytonosságról, Attila örökségéről, mondjuk, egy altiszti rangban lévő honfoglalónak, amikor a Verecke utáni első pihenőn, messze a vezéri sátraktól, egy sereg hajcsár és íjász között kuporogva a még ködös jövőbe és hazába tekintett? (…) Frissek voltak, csak a jövőt fürkészők, vagyis még egész, még egyetlen repedés nélküli hunok. Büszkeségért nem kellett oly messzire menniök…” (Forrás itt ).

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s