Bartók Béla parktól a Liszt Ferenc térig

A következő három séta alkalmával  – a teljesség igénye nélkül – a Párizsban található magyar vonatkozású helyeket fedezzük fel, a hozzájuk fűződő történetekkel és a mindenki számára ismert magyar “hősökkel”.

Párizs utcatérképén keresgélve örömteli rácsodálkozással konstatálhatjuk, hogy van itt Bartók Béláról elnevezett park, Budapest utca és tér, illetve Kossuth és Liszt tér. Az első séta alkalmával ezeket a helyeket járjuk körbe.

Square Béla Bartók

A Sziget a Hattyúknak tett sétánknál (itt) mellékelt térképen – a Grenelle-i oldalon – már felfedezhettük a square Béla Bartókot – a Bartók Béla parkot. A rhododendronokkal, magnóliákkal és bambuszokkal körbeültetett parkban áll Varga Imre Bartók szobra (aminek másolat Brüsszelben is megtalálható).

Forrás: http://www.Wikimedia Commons http://www.routard.com/photos/paris/156317-square_bela_bartok.htm

A szobrot Budapest városa adományozta Párizsnak 1982-ben. Az itt lévő szökőkút is inkább Bartók néven ismert, noha készítője a Cristaux nevet adta neki (ami kristályokat jelent, de a hasábburgonya neve is, és szerintem inkább arra hasonlítanak a kút elemei).

Place de Budapest

A nagyon sokszínű 9. kerület (itt található például az Opéra Garnier, a Folie Berger, a Casino de Paris, a már (itt) említett Musée Grévine, de Párizs egyik shopping-Mekkája, a Galéries La Fayette is), nyugati – 8. kerülettel határos – “sötét” zónájában található a place de Budapest és a rue de Budapest.

A place de Budapest inkább egy kis terecske a Saint-Lazare pályaudvar túloldalán, a rue d’Amsterdam, a rue de Londres és a rue de Budapest által határoltan. Nem véletlenek ezek az európai fővárosi nevek, mert a szomszédos 8. kerület azon részét, ahonnan ezek az utcák erednek – összesen huszonkét különböző fővárosról elnevezett utca – Európa negyednek hívják.

1904-ben, amikor a tér elnyerte végleges arculatát, akkor kapta nevét – még a régi írásmód szerint – Buda-Pesthről. A tér egyetlen jellegzetessége a nagy, zöld Wallace-kút.

Forrás:https://www.tripadvisor.in/LocationPhotoDirectLink-g187147-d269342-i114001323-Austin_s_Saint_Lazare_Hotel-Paris_Ile_de_France.html, http://www.unjourdeplusaparis.com/paris-reportage/histoire-fontaines-wallace

A fémből öntött közkutak, amelyeknek delfines tetejét négy  – a kedvességet, az egyszerűséget, a jóságot és a józanságot megtestesítő – kariatida tarja, Párizs egyik szimbólumává váltak az elmúlt 140 évben. Történetük szerint, az 1871-es kommün idején Párizs számos ivóvízvezetéke megsérült és hatalmas ivóvízhiány alakult ki a városban. Sir Richard Wallace a filantróp angol nemes elhatározta, hogy apai örökségéből olyan adományt juttat a párizsiak részére, amiből – nemre, fajra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül – mindenki részesedhet. Így született meg a Wallace-kutak ideája, négyféle formában (nagy állókút, fali kút, kis kút, és oszlopos modell), leginkább zöld színben (lehet egy-két pirosat is találni, például az avenue d’Ivry-n). A kutak március 15-től november 15-ig szolgálják a szomjazó párizsiakat, de ma már leginkább a turistákat. Párizs szerte 67 nagy, 11 kicsi, két oszlopos és egy falikút lelhető fel. (Wallace-nak egyébként több más filantróp felajánlása volt a párizsiak számára: például kórházakat, szegényházakat építtetett. Nyughelye a Père-Lachaise temetőben van.)

Rue de Budapest

A place de Budapestről nyílik a leginkább sex-shopokkal jól ellátott 144 méter hosszú, alig 8 méter széles utca, a rue de Budapest. A szomszédos rue de Londres-ral és rue d”Amsterdammal egyetemben a párizsi  – a kelet-európai, főként lengyel –  prostitúció egyik frekventált helye. Tipikus pályaudvar környéki utcák ezek, hiszen alig pár méterre van a Saint-Lazare pályaudvar, ami Párizs második legnagyobb vasútállomása,  ahonnan északra,  Normandiába és Picardiába indulnak a vonatok.

A rue de Budapest egy kettős árkáddal nyílik a rue Saint-Lazare-ra. Ezt az árkádot 1826-ig passage Tivolinak hívták, mert itt volt 1773-tól Párizs első szórakoztató angolparkja, a Tivoli.

Forrás:http://blogs.paris.fr/histoiresdeparis/2012/08/01/le-passage-tivoli/

A tulajdonos, bizonyos Boutin palotája sem volt messze a helytől, a rue Saint-Lazare 102 alatt lakott. Sajnos, Boutin sorsa is megpecsételődik a forradalmi terrorral, 1795-ben kivégzik. Öröksége, a Tivoli, még vagy 30 évig működik, aztán jött egy svéd  bankár és egy francia építési vállalkozó és az 1830-as évektől beépül a környék, amit “az új Európa-negyednek” neveztek el.

Place Kossuth

Alig egy km-re a rue Budapesttől (útvonal itt) találjuk a place Kossuthot, ami tulajdonképpen egy kereszteződés – az egykor volt Carrefour Chateaudun – 1957-es átkeresztelése után váltott magyar névre.

Place_Kossuth,_Paris_22_April_2011

Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Place_Kossuth,_Paris_22_April_2011

Ugyanis, itt állt egykoron a Francia Kommunista Párt székháza, amely előtt 1956-ban a párizsiak több napos szimpátiatüntetéseket tartottak a magyar forradalommal való szolidaritásuk kifejezésére. A Monop áruház épületén találjuk Kossuth emléktábláját, amelyet az 1848-as forradalom 150. évfordulójára helyeztek el 1998-ban.

Plaque_Lajos_Kossuth,_Place_Kossuth,_Paris_9

Forrás:https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Plaque_Lajos_Kossuth,_Place_Kossuth,_Paris

Kossuth az 1850-es évek végétől többször megfordult Párizsban III. Napóleon meghívására, hogy a magyar ügyet megtárgyalják, a szárd-francia-osztrák háború előkészítése kapcsán. Teleki Lászlóval és Klapka Györggyel Párizsban szervezik meg először a Magyar Légiót is. Noha 1860-tól Turinban él, de  1867. május 22.-én éppen Párizsban veti papírra a híres Cassandra-levelet.

Place Franz Liszt

A Liszt Ferencről elnevezett tér már Párizs 10. kerületében található. Valaha, 1830 és 1962 között a teret hívták már place La Fayette-nek, majd place Bossuet-nak, aztán annak az emlékére nevezték el Lisztről, hogy 17 évesen, 1828-ben ebben a városnegyedben élt. (A Liszt Társaság 1979-ben helyezett el emléktáblát a 7. számú házon).

10placefranzliszt02

Forrás:http://www.parisrues.com/rues10/paris-10-place-franz-liszt.html

Liszt először 12 évesen érkezett Párizsba, hogy felvételezzen a konzervatóriumba. Felvételét, külföldi lévén, éppen Cherubini akadályozta meg. Abban az időben a rue du Mail 13 szám alatt ( 2. kerület, közel a place Victoir-hoz) lakott a hárfa-és zongorakészítő Érard családnál lakott. (Ma emléktábla is hirdeti ezt.)  Liszt 1827-ben tér vissza Párizsba, ahol rövid időn belül elveszti apját, akit Boulogne-ban temetnek el. A 17 éves Liszt csakhamar a párizsi a társasági élet sztárja lesz, itt köt barátságot  Chopinnel és Berliozzal, de itt hódítja sorra a női szíveket is.

A tér közepén álló, 1844-ben emelt és páli Szent Vincéről (Saint-Vincent de Paul) elnevezett templom a francia neoklasszikus építészet szép példája. A templomot szép, letisztult, 1850 és 1870 között emelt neoklasszikus épületek ölelik körbe. Érdemes megfigyelni, hogy mind az első, mind a második emeleten a balkonokat és a földszinti árkádokat, amelyek üzletek sorának ad helyet.

800px-PlaceFranz-Liszt1

 Forrás:https://commons.wikimedia.org/wiki/File:PlaceFranz-Liszt1

Útvonal

https://goo.gl/maps/XH9ZYs1CmFq

Egy hozzászólás Új írása

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s