New York-i utánérzés – Ile aux Cygnes

Németesen szólva, igaz Geheimtipp következik! (Szeretem ezt a szót, mert szerintem sokkal jobban kifejezi azt, amit magyarul bennfentes tippként vagy franciául une pointe secrete-ként fordítanánk.)

A július 14.-e miatt aktualizált sétánk előtt a Palce du Trocadero környékén jártunk, folytassuk onnan utunkat (lásd alább az útvonalat). Menjünk keresztül a Jardin du Trocaderon, ami a franciák – főleg a fiatalok – kedvenc helye “fűbe heveredve közösen enni”,  de ide menekülnek az afrikai árusok is a rendőrök elől (és ne lepődjünk meg azon sem, hogy sok turista itt engedi szabadon biológiai szükségleteit). Szóval színes a közönség, de a kiépített japánkert nagyon szép és a párizsi dunsztos melegben enyhet adó.

DSC01379

Le jardin du Trocadero-japán kert

DSC01380

DSC01382

Rákanyarodva a rue Benjamin Franklinra, már benne van a levegőben, hogy itt “valami Amerika” közelében járunk, hiszen keresztezni fogjuk az Avenue du Président Kennedyt és az Avenue de New Yorkot is, míg el nem jutunk a Pont de Bir-Hakeimig.

Az 1878-ban épült hidat eredetileg a közeli városrész alapján, Passy hídnak hívták, de 1986-ban, az 1942-es líbiai Bir-Hakeimnél vívott sivatagi csata emlékére új nevet kapott. Szomorú nevezetessége, hogy 1975-ben az akkori török nagykövet autóját itt robbantotta fel egy örmény terrorista csoport.

DSC01351

Pont du Bir-Hakem, a Nautilusok és a hajókovácsok reliefjeivel

DSC01362

DSC01364

A híd közepén áll a Passy viadukt, amit 1903-05 között építettek a hídra. Ez által, mint New York-ban, emeletes híd jött létre, amin most a 6-os és a 9-es metró fut. Oszlopai, de különösen a lámpatestek, az art deco ipari építészetben való érvényesülésének szép példái. A Viadukton keresztül közelíthetjük meg az Ile aux Cygnes-t,  a Szigetet a Hattyúknak. Mielőtt rátérnék a szigetre, szánjunk pár percet a Szajna szigeteire, hogy megismerjük, miért is különös ez a hely.

DSC01358

A Viaduc de Passy két oldala, az Elektromosság, a Kereskedelem, a Tudomány és a Munka allegorikus szobraival

DSC01355

 

Szigetek a Szajnán

Ha Párizs és sziget, akkor általában a Cité szigete (Ile de la Cité) vagy a Szent Lajos sziget (Ile Saint-Luis) jut mindenkinek eszébe. Ezek a természetes szigetek és több apróbb sziget összeolvadásából jöttek létre az évszázadok során. Például a Cité szigetét három másik (a Marhahajtók, a Zsidó, majd később Templárius és a Komposok) szigetecskéből egyesítette IV. Henrik, amikor megépítette a Pont Neuf hidat 1577 és 1607 között. Ahogy terjeszkedett a város, egyes Szajna menti szigetecskék eltűntek, illetve a hídépítések révén feltöltődtek. Erre a sorsa jutotta a Hattyúk szigete (Ile des Cygnes), ami ma a Quai Branley-vel szemben volt, és a Pont d’Iéna építésével 1812-ben alakult át egy csatorna övezte földnyelvvé. Az Ile des Cygnes egyébként arról kapta a nevét, hogy XVI. Lajos a dán királytól 40 hattyút kapott ajándékba és ezeket erre a szigetre telepítették.

Ile aux Cygnes – Sziget a hattyúknak

Míg tehát az Ile de la Cité és az Ile Saint-Luis természetes szigetek, addig az Ile aux Cygnes, a Sziget a hattyúknak egy mesterséges sziget, amit 1825-ben hoztak létre, hogy a Pont de Grenelle-t meg tudják építeni. A ma már 803 méter hosszú és 11 méter széles sziget tulajdonképpen 1878-ban nyeri el végeges formáját és nevét – némi módosítással – az eltűnt Hattyúk szigetéről kapta.

640px-Île_aux_Cygnes_-_OSM_2016.svg(1)

Ile aux Cygnes Forrás: Wikipédia

Ha a Bir Hakeim híd felől érkezve át megyünk a Passy viadukton át, akkor totálba kapjuk az Eiffel toronyt és a párizsi panorámát a Pont Neuf-vel, ami különösen a japán divat fotósok kedvelt helye. Ne lepődjünk meg ha alig férünk  a kőkorláthoz. Egy különös Jeanne d’Arc szobor is áll itt, ami hivatalosan a Franciaország újjászületése nevet viseli, és egy dán szobrász, Holger Wenderkinch készítette 1930-ban.

DSC01352

DSC01357

Holger Wenderkinch (1930): La France renaissante

A szobrot a Franciaországban élő dán közösség adományozta Párizsnak. 1956 februárjától majd két éves diplomáciai incidenst okozott a dán és a francia kormány között, hogy a szobrot új helyen akarták felállítani. Végül aztán sikerült megegyezni és a szobor örökös helyének a sziget ormát megtartani.

Már a sziget létrehozásakor is törekedtek arra, hogy egy különleges sétányt alakítsanak ki olyan fákkal, amelyek árnyat és hűst adnak az erre sétálóknak. Egy szép, nagy, magyar hársfát is meg lehet találni közöttük. Mindez éles ellentétben van azzal, hogy a túlparton, a grenelle-i oldalon, egy kis manhattani imitációként több tíz emeletes épületeket húztak fel, míg a bal parton pedig luxus lakóparkokat, illetve itt látható a TV France épülete is.

 

A Szabadság szobor

Három évvel azután, hogy Franciaország a Satue de la Liberté szobrot adományozta Amerikának, Auguste Bartholdi elkészítette az eredeti másolatát. Ez az év, 1889 a párizsi világkiállítás éve, és a nagy forradalom 100 éves évfordulója. Minden indokolta, hogy valami monumentális alkotással is tisztelegjenek a szabadság győzelme előtt. Gustav Eiffelnek köszönhető, hogy Bartholdi szobrának másolatát végül is az Ile aux Cygnes-en állították fel.

DSC01374

Auguste Bartholdi: La Statue de la Liberté (1889)

Érdekes csavar a szobor történetében, hogy először (talán nem véletlenül) az Eiffel toronnyal szemben állt, hátat fordítva Amerikának, de nem nem mutatva hátat az Elysée palotának. Csak az 1937-es világkiállításra fordították meg úgy a szobrot, hogy Amerika felé nézzen, hátat fordítva az Eiffel toronynak.

Végül pedig itt van a két Szabadság szobor hátulnézetből. Nekem a francia másolat kevésbé “kecses”, kicsit lomhábbnak tűnik, persze minden relatív!

Balra a párizsi, jobbra a manhattani Szabadság szobor

Útvonal

https://goo.gl/maps/7baq2Z7Bd832

 

 

 

 

Egy hozzászólás Új írása

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s