Hová lett a Bastille kulcsa, és mi lett köveinek sorsa?

Ideje van a mai sétának, hiszen éppen 228 éve, hogy a sans-coulottok szinte kőről-kőre lerombolták a gyűlöletes, a királyi önkényt megtestesítő Bastille-t. A mai túrán szó lesz az egykori Bastille múltjáról, és kulcsának sorsáról, egy bizonyos hazafiról, Pierre-Francois Palloy-ról és természetesen a mai Place de la Bastille-ról.

A Bastille múltjáról, meg egy Mount Vernon-ig jutott kulcsról

Minden azzal kezdődött, hogy V. Károly az 1370-es évek végén elhatározta, hogy a Porte Saint-Antoine-t megerősíti és megnagyobbítja. A tervek és a kivitelezés olyan jól sikerült, hogy tulajdonképpen egy 24 méter magas, 3 méter széles falú, 8 toronyból álló erőd jött létre a kapu helyén, amely egyszerre szolgált kaszárnyaként, fegyver- és pénzraktárként. Valójában Richelieu bíboros regnálása alatt, a XVII. században lesz belőle elhíresült börtön, ahol a Vasálarcostól kezdve De Sade márkin át, Voltaire-ig több ezren raboskodtak. Lerombolása 1789. július 14.-én a francia forradalom kezdetét jelentette. Kulcsát La Fayette márki, a Nemzeti Gárda kapitánya elvitte Washingtonnak Amerikába, mint a szabadság győzelmének szimbólumát a despotizmus felett. Így azt ma Mount Vernonban a George Washington emlékmúzeumban őrzik.

cle-de-la-bastille-

Forrás: http://www.unjourdeplusaparis.com/paris-insolite/anecdotes-la-bastille

Na, de mi lett a Bastille köveivel? – ” Pelloy, a hazafi”

A Bastille-t 1789 végére gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé. Két évre rá, az akkor 34 éves Pierre Francois Palloy – aki abban az időben egy 400 főt foglalkoztató építési vállalkozás tulajdonosa volt – elérte, hogy a kövek őrzését rábízzák. A nagyobb és még használható köveket a  Concorde híd építésénél használták fel, de a törmelékekből – zseniális üzleti érzékkel – Polloy elkezdte faragtatni a Bastille souvenirokat. Közel ezer ember faragta a kisebb-nagyobb kövekből a miniatűr Bastille-okat, és minden jó, forradalmi háztartásban szinte kötelezően őriztek egyet belőle (Ma a Musée Carnavalet-ben látható belőlük pár darab). Minden egyes darabot certifikáttal látott el, sőt aláírásával – “Palloy a hazafi” – hitelesítette azokat. Az üzlet annyira beindult, hogy már nem csak kis Bastille-okat faragtak a munkások éjt nappallá téve, hanem amuletteket, medálokat, karkötőket, stb. Karrierje is szépen emelkedett, kitüntetéseket és megbízásokat kapott, mint jó forradalmi hazafi. A rettenthetetlen Saint-Just korában azonban az ilyen mértékű ügylet nem maradhatott büntetlen. Palloyt 1793-ban 10 hónapra bebörtönözték. Szerencsével szabadul, de vállalkozása meggyengül és így kénytelen-kelletlen a nemzet szolgálatába kellett állnia, mint kőműves. A legenda szerint XVI. Lajos lefejezésének minden évfordulóján fogadást adott, ahol főtt, darabolt disznófejet szolgáltak fel, amit aztán a restauráció alatt már a tradicionális főtt marhafejre cserélt le.

Place de la Bastille

A Place de la Bastille-ra a legturisztikaibb metróvonallal (ez áll meg a Louvre-nál, a rue Rivolinál, a Hotel de la Ville-nél stb.) az 1-essel juthatunk el. Az egykori Bastille, ahogy az alábbi kép is mutatja, a tér baloldalán állhatott, a helyén ma tömbházak állnak és innen indul a Rue Saint-Antoine.

Reconstruction-bastille_helye

Forrás:http://www.an1000.org/reconstruction-monuments-pour-contre/

A tér közepén egy hatalmas, 47 méter magas, dór oszlop áll, aminek a tetején az aranyozott “la Génie de la Liberté”- a szabadság géniusza magasodik.

DSC01265

Az oszlopot 1840-ben avatják fel, irodalmilag halhatatlanná Victor Hugo teszi a Nyomorultak c. regényében, miszerint Gavroche a szobor tövében lel szállásra. Minden év július 13-án a téren, az oszlop körül hatalmas nemzeti buli van. Július 14.-én pedig az Étoile-on és a Champs-Élysées-n levő koncertekkel ünnepli a franciák a nemzeti ünnepüket.

1969-ig a tér baloldalán állt a Gare de la Bastille, aminek helyére építették a hallatlanul sok vitát kiváltott Opéra Bastille-t. A Mitterand korszak presztízs beruházása volt olyan álmokkal, mint a Metropolitan vagy a sydneyi opera. Ehelyett az egész építkezést skandalumok sora kísérte: pl. az átadás után az egyik nézőtéri lépcső leszakadt, és enyhén korrupció gyanús ügyletek is terhelték.

A Bastille lerombolásának 200 éves évfordulóján 1989-ben adták át. Ezzel egyébként az opera, mint műfaj megszűnt a klasszikus párizsi operában, az Opéra Garnier-ben, ahol ma már csak balettet adnak elő.

 

 

Megépítése óta, szinte folyamatosan renoválják, legutóbb egy éve, 2016-ban, és a tervek szerint 2022-ben egy újabb teremmel bővül. Négyezer főt képes befogadni, a nagy terem 2745 személyes.

 

Egy hozzászólás Új írása

  1. Eszter Szabó szerint:

    Nagyon érdekes a két ország, Franciaország és az USA kapcsolata. A kulccsal kapcsolatban most megint tanulhatunk valamit ebben a témában. Köszi.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s