A Passy temető titka

Általában, ha temetőlátogatásról, mint turisztikai műfajról van szó, akkor a turisták többsége a Pere Lachaise, vagy a montparnasse-i temetőbe zarándokol el. Kevesen tudják, hogy a Place du Trocadéron, az első világháborús hősök emlékműve mögött, Párizs jobb partjának legelőkelőbb temetője húzódik meg. A temetőt 1820-ben nyitják meg, de a bejárat, a ravatalozó  és a síremlékek közül néhány, a francia art nouvo szép példái.

DSC01207

Békebeli nyugalom egy zajos világban

Az egész temetőnek igazi békebeli hangulata van, éles kontrasztban azzal, hogy alig pár méterre dübörög a Place du Trocadéro forgalma, és turisták hada árad az Eiffel torony felé. Természetesen ide is temettek hírességeket – úgy mint Edouard Monet és Calude Debussyt -, vagy azért, mert a helyhez, Passy városrészhez kötődtek, vagy azért, mert ez volt a család kérése.

Rögtön a bejáratnál  Rosine Laborde operaénekesnő impozáns szobra fogadja a látogatókat, majd tőle balra egy ortodox mauzóleumban nyugszik Baskircsev Mária a fiatalon, 25 évesen 1886-ban elhunyt orosz festőnő, aki Corot, Mille kortársa és Maupassant barátja volt. (Naplója – mint ahogy Szabó Magda utal rá – egy generáció, az 1920-as évek excentrikus lelkületű leányainak meghatározó élménye volt).

Itt van a híres parfümkészítő Gerlain család nagyon szép art nouvo kriptája is, aztán több más aviátor mellett, érdekes síremléke van Costesnek, aki először repülte át leszállás nélkül az Atlanti óceánt. Reza Pahlavi iráni sah fiatalon, 31 éves korában öngyilkosságot elkövetett lánya, Leila hercegnő, de az utolsó vietnami király is itt nyugszik a számos francia nemes, jó módú polgár között. Mindezek miatt is, különös múltidéző hangulata van a temetőnek, és mint tudjuk a síremlékek egyfajta társadalmi lenyomatok is.

Magyar vonatkozású síremléket is találunk a temetőben, ezt a hivalkodó Piétá másolatot, amit plexi üvegkalitkába bújtattak, hogy jól kiemelkedjen minden sír közül. Ez a síremlék a báró Perényi családé. Perényi Péter, a családfő, 1957-ben halt meg, és a felíratok alapján annyit lehet róla tudni, hogy Nagydoboson született, a politikatudományok doktora és a felsőház tagja volt Magyarországon.

Szinte végtelenségig lehetne még sorolni, megmutatni az érdekes-neves síremlékeket. Sokat segít ebben, hogy a temetőbejáratánál kapunk ehhez egy útmutatót. Érdekes volt azonban, hogy ebben az útmutatóban nem jelölték meg egy különös orosz sír tulajdonosainak nevét, a 21 évesen elhunyt George Brassow hercegét és anyjáét, az 1952-ben 72 évesen meghalt Nathalie Brassow hercegnőét. Hogy lehet, hogy őket nem a Párizstól 25 km-re fekvő orosz temetőben temették el? Hogyan került Párizsba II. Mihály – a bolsevikok által kivégzett II. Miklós cár öccsének – “az egy napos cárnak” a felesége és a fia?  Némi kutakodás után,  sorsukban egy nem mindennapi, XIX-XX. századi élettörténetet bontakozott ki. Nekem ez volt a Passy temető igazi titka.

A sírkövön franciául és oroszul az áll: “Mihály orosz nagyherceg fia és felesége”

Natália Braszova, az “orosz Mrs Simpson”, különös élete

1931. július 24.-én csak orosz szót lehetett hallani a Passy temetőben. A Párizsban élő fehér-orosz emigráció tagjai, egykori hercegek, bárók, katonatisztek gyülekeztek egy ifjú herceg temetésére. Hűvös távolságtartással megérkeztek az Angliába emigrált Romanovok is, élükön Dimitríj nagyherceggel. Ő az aki megölette Raszputyint, és aki az emigráns dinasztia fejének kiáltotta ki magát, noha a cári család utolsó egyenesági leszármazottja, az az autóbalesetben elhunyt Grigoríj herceg lett volna, akit éppen a 21. születésnapján temettek. Az anya, a hamvadó szépségű 51 éves Natália, magányosan állt a tömeg közepén, hiszen az orosz nemesség sohasem fogadta be őt igazán a morganatikus házassági törvény miatt, hiába is volt a cári család középső fiának, a második trónörökösnek, Mihály nagyhercegnek az özvegye.

Natália Csermetyevszkaja egy jó módú nagyburzsoá, a Duma ügyvédjének volt a legfiatalabb lánya. Gyerekkora a Kreml közelében lévő palota és a Moszkva melletti perovói családi dácsában telt. Mindent megkapott, amit kora orosz nagypolgársága lányainak kötelezően járt: francia nevelőnőket, magániskolát, bálokat, társadalmi rangjának megfelelő vagyont és 22 évesen egy férjet is. Ez a férj nem volt más, mint a Bolsoj színház direktorának unokaöccse, a 25 éves Szergej Mamontov, aki maga is a színház egyik művészeti vezetője volt. Minden bizonnyal nem szerelmi házasság volt (Szergej – mint Pierre Bezuhov kései reinkarnációja – alacsony volt, kövérkés és dadogott), hanem két család megegyezése alapján jött létre. A házasságkötéssel Natália előtt megnyílik az orosz társasági élet, minden estéjét a Bolsojban tölti, így tesz szert Saljapin és Rachmaninov barátságára is. 1903-ban születik meg lánya “Tata” (akinek lánya, az 1929-ben született Pauline írja meg majd Natália élettörténetét, de csak az 1970-es évek végén).

Natália Braszova Forrás: wikipédia, http://violetowl.deviantart.com/art/Natalia-Brasova-174676304

Az elkövetkező három év Natália életének sorsfordító változásait hozza: elválik első férjétől, hogy hozzá mehessen a cári kék dragonyosok kapitányához Vlagyimir Wulferthez. (Szergej Mamontov nagy gesztust tesz Natáliának, mert hozzájárul ahhoz, hogy az ő hibájából mondják ki a válást, ugyanis az ortodox házasságot csak a férj hűtlensége miatt lehetett felbontani). Alig két éve él még csak együtt Wulferttel, amikor 1907-ben bemutatják II. Miklós cár öccsének, akit Alekszej herceg hemofiliája miatt, mint leendő trónörököst tartanak számon. Szerelem lesz első látásra, Mihály nagyherceget lenyűgözi Natália természetessége, vidámsága, excentrikussága és műveltsége, de sorsuk csak a regiment téli bálján pecsételődik meg. Natália 27, Mihály nagyherceg 29 éves ekkor. Hónapokig leveleznek, mert Mihályt a cár Orjolba (360 km-re Moszkvától délre) vezényli, Wulfertet pedig a Kreml szolgálatára nevezik ki, hogy Natália a cári család szeme előtt legyen.

Wulfert,_Natalie_and_GD_Michael

A szerelmi háromszög: Wulfert, Natália és Mihály nagyherceg. Forrás: http://www.imgrum.org/media/1386833709110314542_344236579

Valójában 1908-tól Natália és Mihály már együtt élnek, amely fölött Wulfert szemet huny, de válni nem akar. 29 évesen Natália terhes lesz, és 1910-ben életet ad fiának, noha Wulferttől csak ez után sikerül elválnia 200 ezer rubelért. Mihály határozott kiállására kapja meg II. Miklós cártól Ő és fia, Grigoríj a Braszov grófi címet. 1912-ben Mihály és Natália Bécsbe utazik, és a cári titkosrendőrséget kijátszva egy szerb ortodox templomban házasságot kötnek. Erről a cári családot levében értesítik, akik megvannak győződve arról, hogy  “a borzalmas vamp hipnotikus befolyás” alatt tartja Mihályt. Az elkövetkező két évben Cannes-ban, Milánóban, Velencében élnek, illetve látogatást tesznek Angliában, ahol a rokoni szálakra való tekintettel szívélyesen fogadják őket.

Mihály nagyherceg és Natália fiukkal Grigoríjjal Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Natalia_Brasova

Szabadságuknak és boldogságuknak azonban az első világháború véget vetett. Mihály nagyhercegnek vissza kellett térnie Oroszországba és a hadsereghez. Natália társadalmi elfogadottsága sokat javult – noha a cári család továbbra sem akart tudomást venni létezéséről – a háborúban két kórházat is létrehozott, ahol ápolónőként szolgált. Férje Csecsenföldön és a Kaukázusban harcolt mindez idő alatt, és csak rövid időkre tudtak találkozni.

84a36e01257f5a796b2786c5df5a02d4

Forrás:https://en.wikipedia.org/wiki/Natalia_Brasova

A bolsevikok győzelme után  II. Miklós cár nem a fia, hanem öccse javára lemond a trónról, amit az nem akar elfogadni, mert családját a forradalmárok házi őrizetben tartják. Kerenszkíj 1917-ben aláíratja Mihállyal a cári kinevezést és az azonnali lemondást is – így lesz Ő az egy napos cár – és rögtön őrizetbe is veszik. Natália még Leninhez is elmegy szabadon bocsátásáért, de Mihályt – sokkal hamarabb, mint II. Miklóst és családját – 1918. márciusában kivégzik. Natália fiával és lányával Finnországon keresztül menekül Angliába. Noha Angliában befogadják, de mivel a cári vagyont zárolják, illetve a válság miatt a megmaradt vagyon elértéktelenedik. Nagyon nehéz körülmények között, az Angliába emigrált Romonovok kegyelemkenyerén élnek, amit még keserűbbé tesz, hogy még az emigrációban is kívülállóként bánnak vele a cári család megmaradt tagjai.

1927-ben Natália Braszova fiával a könnyebb megélhetés reményében Franciaországba, Párizsba költözik (akkor már férjezett, 24 éves lánya Angliában marad). A rue Passy az 1920-as évektől kezdve egy darab Oroszország volt, mert számos – neves és kevésbé neves – orosz emigráns lakott itt. Minden valószínűség szerint Natália is ezért költözött Passyba.

Fia Grigoríj a normandiai középiskolai tanulmányok után a Sorbonne-on tanul. 21 évesen abban az autóban szenved halálos balesetet, amelyet anyjától kapott közelgő születésnapjára. Natália egy cselédszobában éli túl a második világháborút és teljesen elszegényedve rákban hal meg egy szegény-kórházában 72  évesen, 1952-ben.

+1 Tipp

Alig egy kilométerre a Passy temetőtől található egy földszintes, zöld zsalugáteres ház a Maison Balzac (elérhetőség itt), ahol a nagy író 1840 és 1847 között élt és írta székhez kötözötten regényeit.

Útvonal

https://goo.gl/maps/JfCYJRcDSHH2

3 hozzászólás Új írása

  1. Eszter Szabó szerint:

    Nagyon élvezetes írás az izgalmas, nem ismert történettel a cári családról. Én is mindig meglátogatom a temetőket ott ahova ellátogatok, de erről a párizsi temetőről nem hallottam még.

    Kedvelik 1 személy

    1. setaljvelemparizsban szerint:

      Nagyon köszönöm Eszter! Nagyon élveztem a kutakodást és a történetet is ami kikerekedett!

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s